múló disszociatíva

őrlánggal égek ahogy végleg kialszom elhever testem a napnyugta parton búcsúszó vagyok búcsúzva lettem égtájak virága hanyatló testem szuszogás vagyok szuszog a csendem áztat a béke a távolba vesztem

pisi pisi piskóta

gondolatszilánk

álombimbók tövén szende falevél zizeg az éj dús sötétjére felcsücsül a fénybogár elfedi a lázat a folyam lágy sodra elsodorja a bús jelent a múlt

melankóliadús

felsejlik a távolban Ködmarta Tibor félkész alakzata