üdvözöllek a szavaimban

ez lehet most az értelmetlenség szupernetovábbja a sztoikus bohóc fakó hahotája elnyúló sikamlós kéjvizenyő nyápic csillámai

magamon keresztül a világ a világon keresztül meg magam

The cats are healing.

nem feladatom kiszolgálni senki neurózisát mondta halványan az engedetlen

A búcsú kísért: Három hete már, hogy újra Nyitott ajtónál szarok

ezeket szavaknak szántam

pirított szófoszlányok lapulnak csenevész elhaló agyzsarátnokon

a halálom az ára az életemnek

A cél az ego integritás, nem az ego halál Kell az orientációs horgonypont A megfelelő navigációhoz Bölcselkedés

Kellemes idült kedvetlenség Dunaparton ücsörködés Csillámló napsziget öröme Vagyok . Nem ajz fel gond, se bú, se vágy Se bánat, sem öröm, sem epekedő vadvilág Csak ülök Csak vagyok Mert lenni jó Napfényt szívó kisvirág csücsül Karimás lélegzetem pajkos kapuívein . Nem lelkesít a mozgás, sem a csendes monumentalitás Nem lelkesít az iszony, sem a heveny dulakodás Csak nézem, ahogy nézhetem A semmim A lélegzetem A tartalmas vízbe vizelést Csak teszem, ahogy tehetem A süppedő levést Csak vagyok, míg a hegy pihen A világ meg zajongva oson Csak csendben-csendben ücsörködöm Csak várok Egy kitikkadt elfáradt sirályfoson

Városi törvény: Gyros-t testedbe csak akkor tegyél, Ha a büfé, ahol veszed, Csak közepesen forgalmas. Ha sok a vendég: a hús, amit kapsz, nyers marad. Ha kevés a vendég: a hús, amit kapsz, órák óta saját hugylevében áll. A végcél mindig minden esetben: elkerülni a két héten át tartó szaftos dús véreres fosást.