jól meghimbálta a ladikomat az élet
:: ::
emberek
életei
:: ::
halál
fej
:: ::
lennék a szopcsibókod
te cafka
:: ::
rájár a rút recsidémon a kukkendáréra
:: ::
tetemes elvetemedés
:: ::
Impozáns Ódon Primadonna Falakon
Belakom
Szívem Kőkapuján Alvadt Béke Honol
Szójárta Erjedés
Ajtó Ablak Megvetemedés
:: ::
szabadon engedem a tekintetem
vágtázzon
nézzen
létezzen
igya fel a látvány valótlan tintafoltjait
szüretelje az üde röffenet harmatot
a finom szellő végtelent
a fordulatos valót
a hébehót
a jajdejót
az őszi megkönnyebbülést
belémmerülést
:: ::
amikor a világ megszűnik, és újra létrejön
ott megtalálsz majd engem
egy ölelésben
szeretlek
örökké
de vége van