Ebben az ismeretlenben csak annyi a trükk,
Hogy ezt már ismered
:: ::
Lord Helix az úrság
Hányja-veti sorsát
Elcsúszik, meglapul
Elrejti a csordát
Terelő nagymester
Zegzugait járja
Erre lép, arra jár
Bizsereg a lába
Kikacsint, felkiált
Megörül a tájnak
Lelapul, megijed
Itt óriások hálnak!
.
Csigapercek telnek
Eloson a dalnok
Serényen penderül
Durcásan akarnok
.
Csavarog, csavargat
Eltűnődve mászik
Megreccsen az égbolt
Telten hahotázik
Feltekint a fára
Elhagyja a lélek
Eltűnnek a könnyek
Amint földet érnek
Elenyészik némán
Míg a szavak telnek
Csendes karok sírva
Lassan felemelnek
:: ::
szánkavándor
:: ::
Szerelmet ülnek a lepkék,
Tavasz van, babák!
Szapora szeretet
És félszeg ábrándozás.
Hahotás, nótás, vidor,
Kalandos belédkarolás.
:: ::
a megoldás még messze nincs közel
:: ::
nagyon kiültél az arcodra
:: ::
a szavak remekül emlékeztetnek arra, hogy saját magam társasága vagyok
becsületes nyomorúságommal a sarokban ülve
meglapulok csendben nyakonöntve kínnal
vadorzó vigyorok várnak egybegyűlve