SZÁNKAMANÓ

amikor a csend beszélni kezd

5 töredék

Megtart az este Hajnali távola átölel És én ereszkedem a rejtjeles oltalmakon A hamvadó lépteim lábnyomán Az elhagyott megértő tekervény megáld Itt vagyok Itt maradok örök A sejtelem nincs velem Egy vagyok Egyedül Veled Velem Tengerek tükörhalk libbenésein A csend mentesít Felold Eltakar a Hold Álmélkodó elmémet megszünteti Beleölel az önvajas öntet szürkeség Bongyoladék
:: ::
Átírnád a múltat, hogy jelen legyen?
:: ::
Apám valóságszeletei: 1 a színdarab, hogy minden vidám, átélés és szeretet, egy-egy kirándulás 2 a tompítás, a levágás, az alkohol, a béke, megnyugvás, hogy nem vagyunk, hogy semmi sincs, majd az elhagyás menekülés megalkuvás 3 a pusztítás, hogy megöljön, de ha nem tud, bántson legalább, és mindezt józanul a valósága kín, és meggyötör tömör gyömösz vakgyönyör betör megöklöz, megver, belémrúg, bánt, majd elfelejt te viharvert selejt te faszfej senki hordalék te korcs meggyötört szerencsétlen bántalom a te fájdalmad én is fájlalom mint Jónás a halnak vétlen áldozat vagyunk te ostoba gonosz Kronosz baszd meg az anyád és engem hagyj magamra te gyáva senki a pusztítás felejtésébe menekülsz önmagad, és minket is leterítesz kiterítesz kizsigerelsz vakon te kalimpáló vadász bárcsak meghaltál volna vagy bárcsak lettél volna apám te nyúlüreg vacok kukac te hímtelen te kasztrált démon förtelem helyetted voltam helyetted vagyok a félelem foltos zugán rettegve, elbújva, sután magamtól tanultam magamtól tanulok baszd meg a valóságszeleteidet te gyáva fasz menekülj a semmibe hadd felejtselek átadlak a semminek és fáj, és sírok, és búcsúzom de sosem voltál való te sem te dühös, frusztrált, bánatos felejthetetlen senkisem jelentéktelen nyomorult a részem vagy az egyikem szegény öreg
:: ::
én vagyok anyám a szimbiózis mutáns az elengedés és távolság lehetetlensége a parazita ellentmondás a csodás a rettenet a létiszonyat förtelem mit tettél velem?
:: ::
the world is the canvas on which I paint myself