SZÁNKAMANÓ

Kulagróf

14 töredék

The day after never The day after nothing
:: ::
önazonosság felé tartó tranzitív bojtosulás a dühtolulás
:: ::
felkent bohócok kurjongatnak bőszen pajkos játékok hahota farkincás fingadalom szól a dalom
:: ::
elmetetem álmaimba eltemetem meghitten hintem be sarjadékait mint sóval a halál levélborítékjait gecis zsepi
:: ::
Úgy legyél cukorbeteg, ahogy isten teremtett éjszaka kajálva a hűtő előtt állva sántán botladozva az éji lámpa fövenyén bablevest falva kézzel a spájzba pisálva te leszedált paneltöltelék a kis magányos dobozodba ritkán kacsint a holdvilág a késfoltos lambérián tán elkopik az idő de te örök maradsz mint a vasbeton falak beépít a túltanult magány te cserepes létcsökevény te múmiatotem nem ért meg senki sem
:: ::
a szánkavidéken felzizeg az anticipált szánkaimágó
:: ::
szánkalandor
:: ::
álomkobzosok pengetik a húrt és ahogy feltolul úgy enyészik tovább a keringő merengő teszetosza hógolyó leopárd
:: ::
amikor újra kisarjad a napfodor találkozunk a megértés hűs gyepén szeretlek én
:: ::
micsoda dudorgó sombolygás pumporgós sumborgás
:: ::
mi vagyunk a múlólények
:: ::
pajkos kis altató a ringató fakó hópehely rejtjellel megcsaló elhagyó harmatos gyöngykehely tévelygő falfonat telt keble elfogad
:: ::
minden egyes vákuumos pillanat bennragad
:: ::
az élet rabszolgája