szép délután
körbefon a lágy gondolat
álmosan
megépül
odatesz
belémpakol egy nagy péklapáttal a torkos dolgos mozgalom
sírhalom
elföldelem, hantolom
és kibomlik rajta a megalkotás
a sírvirág
holt buckáin felragyog
megbaszom
és együtt rezgünk tovább az elválás megérkezés ütemén
baljós förgeteg
belém legyél
enyém legyél
szakíts ki
vegyél
önazonos toszás
a benned bokrosulás
szexes finomkodás
te kis tollfodros baszadék
csoda lét
:: ::
fonódnám rezgésszámaid
:: ::
sóvárgás
érezni akarom
az ízt
ahogy ellep, beterít
megpörget, penderít, benedvesít
ahogy átlényegülök belé
töltse ki az űrt
az üreget
ami én vagyok
ami lenni lehetek
az eltörpülő tesetusát
a csúszka kuszát
és ahogy belebodorodom
úgy látom meg, hogy az íz is én vagyok
a sóvárgás önmagáért való
a betöltés aktus prezentáció
és a díszletek között elbolyong a vágy
hogy újra testet öltsön
és ismét elhiszem talán, hogy kell nekem
hogy sóvárgom
hogy érezni akarom
vagy talán megértem, és elengedem
és a betöltetlen űr önmaga tölteléke lesz
elmehetsz
:: ::
feneketlen mélygödrös belédesés
:: ::
kedvesem, átadom
megismerheted
a semmit
.
kibomló tudatunk záporán megéneklem a felkenést
elfenekelést
megáldalak
egy fasszal
a fonódó ölelésünk drámájára mikor rávirít a nap
csak a tocsogó pocsolyáját látja majd annak, amik voltunk
elvonagoltunk
:: ::
az elengedés a legnagyobb erőfeszítés
:: ::
panelok lágy ölén trippelek
bezárt megbokrosodás
fogház a világ
a hangyavár mint anyai lágy ölelés beterít, és elszigetel
megvéd, ha tetszik
ha nem tetszik, akkor is
és nincs szabadulás
csak befelé
be be be
beszaladsz
és kijutsz a fényre
te kis fényfaló
beborít az elméd tündöklése látnivaló
önazonos kotorék
te világhordalék
megértelek
elfogadlak
szeretlek
meghempergetlek
hullámozz, ameddig tetszik, és megjön az elengedés
felsejlő belengetés
mézesmadzag huzavona
suvickola
életiskola
:: ::
megpihennék már egy kicsit, ha szabad
:: ::
funkcionálisan anya volt
de anyaként nem funkcionált
:: ::
várom
várlak
ott, ahol majd közösen megérkezünk
:: ::
szexes gerleorgia
belenedvesednék
:: ::
jó út, ahogy vagy
pont ahogy vagy
ahogy létezel
amikor elindulsz, és ahogy megérkezel
gázlángförgeteg
fáj és beteg
és ott lakik a gyógyulás
a megismerés lágy ölén
benned
és odakinn
elringat a világ
ha elhiszed, hogy benne vagy
és egyként kovácsolod újra önmagad
ahogy megragadod és elengeded
ahogy újra fáj, ahogy begörbül, és újra nyit
.
marokfogás
görcs
lélegzet
egység
szétszóródás
és újraforgatás
szeretet és elengedés
.
megtámasztalak
ha hagyod, hogy megfogjam a saját kezed
vezesselek, elengedjelek
és újra találkozzunk, ha kell
erős barátság
erős szeretet
elasztikus förgeteg
nem szakad
a kozmikus drámatánc
várlak ott, ahol majd találkozunk, ha találkozunk
és újra átöleljük egymást
az átlényegítő bolyongást
én is elveszek
és felbukkanok majd saját magam jogán
naspolyám
:: ::
well contained szófosás
jó kupi
:: ::
az önazonosságban feldereng a para
hogy mit gondol maga
de kit érdekel?
elengedem
nehéz, de megfialom az érzetet
megélheted
:: ::
kinyílt az ég
vad csipáján tágul a tudat
felfordulat
megbolygat és újrakalibrál
a végtelen tekintetem
belengetem
álmaim vak lován elléptet a ferde kín
lüktetek és habzom és felölelem a bolygót
a bennem forgó lüktető fortyogó zenebona hordót
