Jégtömbök ölén
Fagyos mély vizen
Enervált narvál pocsolyáz
:: ::
Gyámoltalanokra lépni tilos
15 töredék
ideje kigyomlálnom a szavakat: a jelen visszanéz
:: ::
kibasz az ecetes uborka frász
:: ::
valójában amúgy azt hiszem, mindenkinek van egy csillagos befőttesüvege
:: ::
jön a karácsony, de én már
nem érzek semmit
:: ::
télvizenyős bámészkodás
:: ::
anyám köhögése az erőltetett szimbiózis
:: ::
Néha nevetek azon, hogy egyszer mohón epret majszolva egy poloskára haraptam.
Néha nem.
epikus enyészet idő
:: ::
lennék világúr értelmiségi
meg világűr
klafa ez a szkafander
:: ::
Fura, de még mindig félek apámtól.
Attól, hogy robban
Hogy bánt
És attól, hogy mivé lett
Hogy mi és ki ő valójában
Egy gerinctelen hernyó
Egy sérült kasztrált kisgyerek
A legnagyobb félelmeim
Hogy én magam is ilyen leszek
Vagyok
Ezért sem mertem eddig
Szembenézni vele
.
De most már ideje beszélnünk
:: ::
héjjó!
új eper van
új eper van, pöcsök!
:: ::
karácsonyi űröm
:: ::
most temérdek korrekciós pályán mozgom
megy a tudat chatter
elme diszkusszió
:: ::
Megfáradt uszadékfa barátaim
Búcsúzom
Én megrekedtem itt
Sodródjatok Isten hírével
Sirályhordák ölén
Találkozunk
Ahol az ég a Dunába ér
És ha nem
Könnyezünk majd gondosan
A vízfolyam szép emlékeiben
:: ::
ma én vagyok a legkakasabb a szemétdombon