*

ÉN VAGYOK egymásra pakolt jelentésrétegek s ha elhiszem, a hegyvonulat, csermely, patak, kis pagony leszek énmagam, és leszek az új otthonom

mindenütt fázom

sivalkodik a fióka NE sírjál kisbabám! ha neked fáj, nekem fáj, és azt nem bírom. megtiltom, megtiltalak elveszem, hogy ne láthasd soha, amit nekem látni oly mostoha te ostoba! bántalak, ahogy magamat mert te én vagyok én te vagyok sajnálom, te szörnyszülött

találj meg

tűznyelvek táncolnak kört körül körbeül, visszatérnek a képzetek

itt nem fázom

funkcióöröm a tetterő felröhög a réveteg törtető itt majd alaposan mindent benő a gaz, s nyerítve vágtat pej lován miközben fejére tűzrózsát vet a fagy

elbújok

ott vagy már? egy ideje kiabálok, és nem hallja senki sem nem felel a csend a nógatásra vagy csak én nem értem válaszát. belenézek, s ej! nohát! itt vagyok, itt vagy ott. és te is itt vagy, bocsáss meg, hogy nem láttalak azt hittem, te vagy a csend pedig az én vagyok.

itt egy kicsit, ott meg aránylag

feladtam magamat. de olyan ez, mint a szögre vert szőrme: fellógatva várja, ha újra nő a nap bőrsörényre váltja jellegét, és rádborul, rámborul, jámborul újra befed megvéd a tett, és megyek tovább kalap , kabát

na puff!